Én ismerek homoszexiuális embereket, szerencsére olyanokat,akikben van intelligencia. De nekik, akik értelmesek, szembe kell nézniük számos problémával:
Mi marad meg egy homoszexuális férfinek a normális életből, mikor raáébred saját szexualitása kivetettségére? Ugyanis ez a kivetettség azt hozza magával, h a normális élet normális tartalma (család,gyerekek,) elsikkad. Ha nagyon durván akarnék rámutatni, azt mondanám: szinte csak a szexuálitás marad meg számukra. Magában a szexualitásban élnek. Náluk is ugyanaz a séma egyébként: van férfi és van nőies férfi kvázi nő, tehát hetero mintára működik. Nem tudom érthető e a felvetés: Ha szembesülsz azzal, h értékrendszered a saját biológiai "helyzeted" miatt átrendezésre kényszerül, hogyan fogsz neki az eddig hetero mintára élt életed folytatásának? Egy idióta is elszenvedi valószínűleg ezt a traumát(abban nem vagyok biztos, hogy kérdései is vannak), de nem tud beilleszkedni, ahogy számos más hetero sem, akinkek pedig teljesen más természetű pszichoszociális problémái vannak. Így van az,h az történik, ami a buzifelvonuláson volt. Azaz undorító dolgok,ami minden esetben az intelligencia hiányára vezethető vissza.
De vajon az intelligencia hiánya e az, amikor egy ember ráébred pl. arra, h nem akar az apjára hasonlítani bizonyos okok miatt. Hiába merül fel benne a probléma meglétének kérdése, ennek ellenére a legtöbb helyzetben mégis úgy cselekszik, ahogyan nem szeretné, ahogyan önkétlenül elsajátította.
Ez utóbbit azért írtam, hogy érzékeltessem mekkora is a szerepe biológiának ebben a kérdéskörben.