Valószínű az a baj velem ,hogy rejtett mazoista vagyok,és mindig az elérhetetlen dolgok vonzanak.Mindig ezért fáj a kis szívem amiért ziher hogy vért kel izzadnom mire előbbre lépek egyet ügy érdekében.De az is bizonytalan eredménnyel valósul meg.Nahmeg ká.-ra időigényes, a relative semmiért. Lehet hogy egy nagy pofáraesés tenne helyre,vagy kis fizikai terror.Felfújnál a pofámat és másként néznék a világra,és vissza ő rám.
Homályos voltam mih? Sebaj,énsem értem magamat pár napja.