Érdemes lenne a mai politikusoknak példát venni arról,h Németországban vajon hogyan lendült fel a gazdaság a 2. világháború előtt iszonyatos sebességgel. Mik kellettek hozzá, és kiktől függetlenítette magát az ország. De nem, erről nem lehet beszélni mert tabu. 2. világháború és Németország, ajjaj 
„A mi népünk sorsának jobbra fordítása nem gazdasági kérdéseken múlik. Hanem azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megfelelően kihasználni egyrészt a rendelkezésünkre álló munkaerőt, másrészt országunk földjét és természeti kincseit. A nemzeti közösség (Volksgemeinschaft) nem támaszkodhat a pénz fikción alapuló értékére, hanem a valóságos termelésre kell a hangsúlyt fektetni, amely majd biztosítja a pénz értékét. A termelés a legfőbb alapja a valutánknak, nem pedig valamiféle bank vagy egy arannyal teletömött trezor. És amikor én a termelés növelésre törekszem, akkor én valóban növelni is fogom polgártársaim jövedelmét. De ha csökken a termelés, csökken a jövedelem is, függetlenül attól, mekkora összegű béreket fizetnek ki.”
Namost, én tudom, hogy, nos, khm, a nagy vezér okos gazdasági szakember volt, ha ilyeneket mondott, de ha a gazdaság termelésre épül, akkor mire épül a termelés? (itt van az egyik kutya elásva. Ami az egész világon szintén kulcsfontosságúan hozzájárul a válsághoz)
A termelés keresletre épül.
A világ tőzsdéi és a gazdaságok is termelésre épülnek áttételesen, ezért van az, hogy a tőzsdeindexeket ipari átlagnak is hívják(hívhatják), ami a legjobban termelő 30 vállalat értékére épül pl. amerikában. Amellett, hogy lehet manipulálni a pénz értékét a pénzpiacon, a részvények értékét, ezeket a manipulációkat mindig korrigálják a piacok és ezért nyernek mindig az olyan befektetők mint Warren Buffet például, aki soha egyetlen befektetését sem alapozta rövidtávú nyerészkedésre vagy spekulációra.(persze, amiket ismerünk
)
Emellett egy aberráló tényező a gazdaságban a hitelezés, de ennek nagymestere Németország is, aki a európai országok adósságának jelentős részben a haszonélvezője. Az hogy a gazdaság a termelésre kell hogy épüljön, ovodáskori anyag a gazdaságtanban.
Az 1930-as évek gazdasági szerkezete teljesen más volt mint most, minden fejlett országban.
A kereslet sokkal-sokkal nagyobb volt mint a kínálat(termelés). Ehhez kapcsolódik, hogy a fizetőképes kereslet(fogyasztás) a kulcsa a termelésnek; és nem az emberek lustasága vagy aktivítása.
Namost 70 év alatt - a 2000-es évek elejére kb. - a termelés és elosztási rendszer olyan hatékonnyá vált, hogy messze túlszárnyalta a keresletet és a fizetőképes kereslet ehhez képest teljesen beszűkült. (ezt itt most az egész világra kiterjedően kell értelmezni.)
Az ilyesmit hitelezéssel próbálják/ták megoldani, elég helytelenül.(hogy fizetőképes keresletet generáljanak.)
Hogy oldotta volna meg a nagy vezér ezt a problémát? Ha a világpiacon elképesztő mértékű túltermelés van. Termeléssel oldotta volna meg? Na ne már...
Az a baj hogy a kurucon ezek a "nagyokos" írók nem látják a fátol az erdőt...Nem a termelés hiánya és nem az emberek lustasága okozza a gazdasági problémát a világon, és még azt is mondanám, hogy nem is a nyugati, közelkeleti, és/vagy távolkeleti tőke.
Azt mondani, hogy a tőke a gazdaság problémája, kb. olyan mintha azt mondanánk, hogy az autógyárak okozzák a közúti baleseteket...
Téma: Chat (Megtekintve 3984427 alkalommal)
